Az APEH (NAV) állásfoglalása szerint általánosságban elmondható, hogy nem kell szerepeltetni a bizonylaton a nyújtott szolgáltatás statisztikai besorolási számát, vagy az értékesített termék vámtarifaszámát. A számla kibocsátója, azonban saját döntése alapján továbbra is szerepeltetheti ezeket az azonosítókat a számlán.

A NAV (APEH) egyértelmű állásfoglalása szerint a vtsz (vámtarifaszám), illetve szj (szolgáltatási jegyzék szám) számokat a számlákon már nem kell feltüntetni, de a teszor (tevékenységek és szolgáltatások országos jegyzéke) számokat sem kötelező. Tudni kell, hogy a vtsz és szj már megszűnt, ezek hatályon kívül lettek helyezve, azonban a számla kötelező adattartalmára vonatkozó jogszabály még erre hivatkozik. Bizonyos speciális jogszabályok a teáor feltüntetését írhatják elő. Mivel a törvényi megfogalmazás nem egyértelmű és néhol ellentmondó, ezért számlázó programunk lehetőséget biztosít ezen adatok feltüntetésére, de nem kötelező azt megadni.

http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ado/afa080101_hatalyos/szj_teszor.html?query=teszor

Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban:

[Áfatörvény 169. § f) pont, Art. 176. § (13) bekezdés c) pont]

-CIM-Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 169. § f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma – többek között – az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vámtarifa szám (továbbiakban: vtsz.), illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke (továbbiakban: SZJ) szerinti besorolása.

Ennek megfelelően a számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik. (Természetszerűleg, amennyiben az adóalany kívánja, illetve a partnerével ebben megegyeztek, feltüntetheti ezt az adatot, hiszen annak a felek között számos esetben jelentősége lehet.)

A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján – 2010. április 21-én – lépett hatályba. E szerint – összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival – a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltja a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).

Az SZJ hatályon kívül helyezésének azonban az áfatörvény által hivatkozott SZJ számok tekintetében nincs jelentősége. Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002.09.30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. (Az Art. hivatkozott rendelkezése nem csak az áfatörvényben SZJ hivatkozással meghatározott szolgáltatásokra vonatkozik, hanem – a jövedéki adón kívül – valamennyi adótörvény alkalmazásában irányadó.)

Az Art. előzőek szerinti állapotrögzítő rendelkezéséből következően a 4/2010. (IV.21.) KSH közleményben foglaltaknak az áfatörvény alkalmazásában nincs jelentősége. A KSH a számla adattartalmát nem írja/írhatja elő. Ennek megfelelően az áfatörvény alapján sem a TESZOR, sem az SZJ szám szerepeltetése nem kötelező eleme a számlának. Tekintve, hogy az áfatörvény egyes SZJ számokra való hivatkozást tartalmaz, az adókötelezettség teljesítését az SZJ szám számlán való szerepeltetése elősegítheti, azt az adózó a saját döntése alapján a számlán szerepeltetheti.

A jövedéki szabályozás 2014. július 1-től a 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (továbbiakban: Jöt.) 7.§ 9. pontjában meghatározott, rögzített időállapotú mellett a Jöt. 7.§ 9/A. pontjában meghatározott, ún. „mindenkor hatályos Kombinált Nómenklatúra” szerint megállapított áruazonosító számokat (továbbiakban: KN-kód) is alkalmazza. Míg -2014. július 1-től- a vámtarifaszámot kizárólag a jövedéki termék megnevezése és az adómérték meghatározása során kell kötelezően figyelembe venni, a jövedéki szabályozás szerinti eljárások során, illetve a nyilvántartások vezetésekor kell a KN-kódokat alkalmazni. Jelen változás annak a szándéknak tesz eleget, hogy a gazdálkodók a vámtarifaszámot a Jöt. szerinti vámtarifaszámok változása Az érintett vámtarifaszámok listáját ITT találja. http://www.vamor.hu/szolgaltatas/jovedeki-ado-tanacsadas-bevallas.html

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani
2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani
3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni
4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie
5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell
+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

5+1 legfontosabb teendő online pénztárgéppel kapcsolatban

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgéphasználatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha a vásárló akár egy doboz gyufát is vásárol, a nyugta kiállítása kötelező. A nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen elveheti. Ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell kiállítani.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek egyeznie kell azzal az összeggel, ami a kiadott bizonylatok alapján adódik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Szabad a kasszából kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. váltópénz) pénzt a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

3. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP szám”.

Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 centiméteres betűmagassággal kiírni.

4. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor megkap a pénztárgép üzemeltetője. A napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembe helyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.

Ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, a gépnaplóban ezt is rögzíteni kell, de a naplót továbbra is az üzemeltetési helyen kell tartani, mert az abban lévő bejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető jelenleg miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatkiállítási kötelezettségének.

5. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha az üzemeltető hibájából (pl. a díj nem fizetése miatt) ezt az adatkapcsolati szolgáltatást a mobilszolgáltató szünetelteti, akkor az adatszolgáltatás meg nem valósulása miatt az üzemeltető büntethető.

+1. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni. Ennek elvégzésével bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja jelenleg nem hatósági áras, az a műszerésszel történő alku kérdése.

A felülvizsgálat két részből áll. Az egyik a forgalmazói szoftver felülvizsgálat, aminek eredményéről a forgalmazó és az adóügyi ellenőrző egység gyártója egy egyedi azonosítószámmal ellátott igazolást készít. A másik a helyszíni vizsgálat, amit a műszerész végez el.

Az első éves felülvizsgálatra a pénztárgép üzembe helyezését követő egy éven belül, a további felülvizsgálatokra pedig az előző felülvizsgálatot követő egy éven belül kell sort keríteni.

forrás:Nav oldala
forrás megtekintéséhez kattintson ide